Any use of the letters GAPS on this website are used solely as an acronym for Gut and Psychology Syndrome
 

GAPS - what is it? Learn about the condition which is behind many mental and physical problems, which our children and adults suffer from, such as autism, hyperactivity and attention deficit, dyslexia, dyspraxia, depression, schizophrenia, bipolar disorder, obsessive-compulsive disorder, eating disorders and more.

Fordította: Szántó Linda és  Bagó Krisztina 

GAPS – mi is az? 

 

Bél és Pszichológia Szindróma vagy GAP Szindróma (Gut and Psychology Syndrome, GAPS) egy olyan állapot, melyben az emésztőrendszer és az agy kapcsolata jelenik meg. A szakkifejezést Dr. Natasha Campbell-McBride, MD (neurológus és dietetikus) alkotta meg 2004-ben több száz neurológiai és pszichológiai zavarban (autizmus spektrum zavar, hiperaktivitással vagy anélkül járó figyelemzavar, skizofrénia, diszlexia, diszpraxia, depresszió, kényszerbetegség, bipoláris zavar és más neuro-pszichológiai és pszichiátriai betegségekben) szenvedő gyerek és felnőtt kezelése során.

 

A GAP Szindrómáról, annak kialakulásáról, hosszú idők során kifinomult étrendi protokollal történő kezeléséről további információkért olvassa – a jelen pillanatban csak angolul elérhető – Dr. Campbell-McBride könyvét: Gut and Psychology Syndrome. Natural treatment for autism, ADHD/ADD, dyslexia, dyspraxia, depression and schizophrenia(Bél és Pszichológia Szindróma. Az autizmus, hiperaktivitással vagy anélkül járó figyelemzavar, diszlexia, diszpraxia, depresszió és skizofrénia természetes gyógyítása).

  

GAP Szindróma megértéséhez olvassa el Dr. Campbell-McBride következő rövid cikkét: 

 

Bél és Pszichológia Szindróma (Gut and Psychology Syndrome (GAP Szindróma vagy GAPS)) 

Dr. N. Campbell-McBride 

Járványok világát éljük. Autizmus spektrum zavar, hiperaktivitással vagy anélkül járó figyelemzavar, skizofrénia, diszlexia, diszpraxia, depresszió, kényszerbetegség, bipoláris zavar és más neuro-pszichológiai és pszichiátriai betegségek jelennek meg egyre nagyobb számban gyermekek és fiatalok körében.

 

A klinikai gyakorlatban az egyes diagnózisok alapjául szolgáló tünetek megjelennek más diagnózisok mellett is. Az autizmussal élő gyermek sokszor hiperaktív és diszpraxiás tüneteket mutat. Körülbelül 50%-os átfedés mutatható ki a diszlexia és a diszpraxia, valamint 25-50%-os átfedés a hiperaktivitás, diszlexia és diszpraxia között. Az ilyen gyermekek gyakran depresszióban is szenvednek, és egészséges társaikhoz képest  nagyobb arányban válnak a későbbiekben alkoholistává. Egy skizofréniával diagnosztizált fiatal felnőtt gyermekkorában diszlexiával, diszpraxiával vagy hiperaktivitással vagy anélkül járó figyelemzavarral küzdhetett. Különböző diagnosztikai címkéket alkottunk, hogy azok alá besoroljuk betegeinket. De az egyes betegek tünetei aligha zárhatók egy-egy diagnózis mögé. A modern beteg tünetei elmosódott képet alkotnak, melyben különböző pszichológiai és neurológia jellemvonások ötvöződnek.

 

Amikor ezen a betegeket klinikai vizsgálatok alá vetjük, a mentális problémák mögött súlyos fizikai tünetek is észrevehetők. Emésztési zavarok, alultápláltság, allergia, asztma, ekcéma, krónikus húgyhólyag-gyulladás, szájpenész, válogatósság jelenik meg általában a betegségek kísérőiként.

 

Milyen tipikus esetképet látunk a klinikai gyakorlatban?

 

A beteg vizsgálatát megelőzően fontos, hogy a szülők egészségi állapotát is felmérjük. Amint a szülőket említjük, az emberek többsége rögtön a genetikára gondol. Azonban van más is, valami nagyon lényeges, melyet a szülők, főként az anya ad át gyermekeinek: az egyedi bélflóráját. Nem sokan tudják, hogy egy felnőtt kb. 2 kg baktériumot hordoz bélrendszerében. A bélflóra több sejtet tartalmaz, mint a testünk egésze. Ez egy magasan szervezett mikrovilág, melyben bizonyos baktériumtörzsek dominanciája garantálja fizikai és mentális jóllétünket. Egészségünket olymértékben befolyásolja, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy ne foglalkozzunk vele. A későbbiekben részletesen kitérünk a gyermek bélflórájára, most azonban térjünk vissza a gyermek bélflórájának forrására: a szülőkre.

 

Több száz neurológiai és pszichiátriai gyermek vizsgálata során egy sokat látott kép rajzolódik ki az édesanyák egészségi állapotáról:

 

A tipikus modern anyát valószínűleg nem táplálták anyatejjel, mert az a 60-as, 70-es években nem volt divatos. Miért fontos ez? Köztudott, hogy a tápszerrel táplált csecsemők egészen más bélflórát alakítanak ki, mint az anyatejes társaik. Ez az érzékeny bélflóra később fogékony különféle egészségügyi problémákra. A tipikus modern anya, akinek a kezdetektől ilyen érzékeny bélflórája van, különféle betegségek miatt több antibiotikumos kezelésen esik át gyermek- és fiatalkorában. Köztudott, hogy az antibiotikumok súlyosan roncsolják a bélflórát, elpusztítva a jótékony baktériumtörzsek egyedeit. Tizenhat éves korában, vagy hamarabb, a modern, fiatal nő elkezd fogamzásgátló tablettákat szedni, melyeket évekig használ családalapítás előtt. A fogamzásgátlók azonban pusztítják a jótékony baktériumokat bélrendszerünkben. A jótékony baktériumok egyik fő feladata, hogy kontrollálják – a tudomány előtt eddig megismert – mintegy 500 patogén (rossz) és opportunista mikrobafajokat. Ahogy a jótékony baktériumok pusztulnak, az opportunistáknak lehetősége nyílik elszaporodni és óriási kolóniákat létrehozni a bélrendszerben. A modern étrend, azaz a feldolgozott és gyorsételek kiváló táplálékot nyújtanak a patogén baktériumoknak, és a modern anya gyermekként és fiatalként ezt fogyasztja. Az említett okok miatt a modern anya súlyosan érzékeny bélflórával rendelkezik amikor gyermekvállalásra készül. A bélflóra klinikai diszbiózisa (abnormális bélflóra) a neurológiai és pszichiátriai betegségekben szenvedő gyermekek édesanyjának majd 100%-nál kimutatható. Az édesanyák leggyakoribb panaszai az emésztési zavarok, allergiák, autoimmun megbetegedések, pre-menstruációs szindróma, krónikus fáradság, fejfájás és bőrproblémák képében jelentkeznek.

 

Az újszülött steril béltraktussal születik. Hozzávetőlegesen az első húsz nap alatt az addig szűz bélrendszere benépesedik különböző mikrobákkal. Ez lesz a gyermek bélflórája, mely jelentősen meghatározza egészségét, mely az egész életére hatással lesz. Honnan származik ez a bélflóra? Főként az édesanyától. Tehát bármilyen is az anya bélflórája, azt adja tovább újszülött gyermekének.

 

A bélflórára egészségére nem nagyon figyelünk. A bélflóra számos életfontosságú funkciót lát el, valószínűleg meghalnánk, ha a belünket sterilizálnák.

 

A legfontosabb feladatainak egyike az ételek megfelelő emésztése és felszívódásának elősegítése. Amennyiben a gyermeknek nincs kiegyensúlyozott bélflórája, akkor képtelen lesz az ételeket megfelelően megemészteni és a tápanyagokat felvenni, melynek következtében sokrétű tápanyaghiány alakul ki. Sok tanulási és pszichiátriai problémával küzdő, illetve allergiás gyermeknél pontosan ezt látjuk. Számos beteg alultáplált. Ahol a gyermek szépen növekszik, a tesztek bizonyos tipikus tápanyagok – ásványi anyagok, vitaminok, esszenciális zsírsavak, sok aminosav és egyéb tápanyagok – hiányát mutatják. Leggyakrabban magnézium, cink, szelén, réz, kalcium, mangán, kén, foszfor, vas, kálium, vas, kobalt, bór, B1, B2, B3, B6, B12, C, A, D vitamin, folsav, pantoténsav, omega 3, 6 zsírsavak, taurin, alfa-ketoglutar-sav, glutation és más aminosavak sincsenek megfelelő mennyiségben.  A tápanyagok ilyen jellegű hiánya a gyermek idegrendszerének normális fejlődését és működését zavarja, immunrendszerét folyamatosan gyengíti, és káros hatással van az egész szervezetre.

 

A megfelelő emésztésen és tápanyag-felszívódás segítésén túl az egészséges bélflóra aktívan szintetizálja a következő tápanyagokat: K-vitamin, pantotén-sav, folsav, tiamin (B1-vitamin), riboflavin (B2-vitamin), niacin (B3-vitamin), pyrioxin (B6-vitamin), ciancobalamit (B12-vitamin), különböző aminosavak és proteinek. A bélflóra diszbiózis ezért mindig együtt jár a fenti tápanyagok hiányával. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy a jótékony baktériumok visszatelepítése a leghatékonyabb módja a tápanyaghiány leküzdésére.

 

A legtöbb neurológiai és pszichiátriai panaszokkal jelentkező beteg sápadt. Laboreredményeik vérzékenység különböző formáit mutatják, amely nem meglepő. Az ép vérképhez többek között az alábbiakra van szükség: B1-, B2-, B3-, B6-, B12-, K-, A-, D-vitamin, vas, kalcium, magnézium, cink, kobalt, szelén, réz, bór, stb. A betegek nem csupán képtelenek ezeket a tápanyagokat felszívni az ételekből, de azok előállítására sem képes a szervezetük. A sérült bélflóra együtt jár ezen felül még számos patogén baktérium elszaporodásával, melyek vasevő baktériumtörzsek egyedei (Actinomyces spp., Mycobacterium spp., E.Coli patogén törzsei, Corynebacterium spp. és más törzsek). Valamennyi szervezetbe jutó vasat mind “eleszik”, vashiányos állapotban tartva a beteget. Sajnálatos módon a vaspótlás csak erősíti ezeket a baktériumokat és nem segít a vérszegény betegen. A vérszegénység kezelésére a fent említett valamennyi tápanyagra szükség van, melyek közül többet az egészséges bélflóra állít elő.

 

A test közvetlen táplálásán kívül a jótékony baktériumok gondoskodnak az emésztőrendszer egészséges állapotáról. A bél egész felületét bevonva megvédik azt a betolakodóktól és toxinoktól, miközben baktérium-, vírus- és gombaölő anyagokat termelnek. A bélrendszer tápanyagszükségletét is biztosítják. Továbbá, a bélrendszerből származó összes energia 60-70%-át a bélfalon élő baktériumok adják. Tehát nem meglepő, hogy amennyiben a bélflóra sérült, akkor a bélrendszer sem tud egészséges maradni. A legtöbb tanulási nehézséggel, pszichiátriai problémával illetve allergiával küzdő gyermeknek és felnőttnek rossz az emésztése. Sok esetben ezek a panaszok olyan súlyosak, hogy a betegek (vagy szüleik) először ezekről beszélnek. Néhány esetben a bélrendszeri problémák nem annyira kritikusak, de mikor konkrét kérdéseket teszünk fel, a szülők elmondják, hogy pl. a gyermeknek sosem volt normális széklete, vagy nagyon gyakori, hogy csecsemőkorában kólikás és hasfájós, püffedt vagy felfúvódott volt szélgörcsökkel. Felnőtt betegek is hasonló tünetekről számolnak be. Azoknál az eseteknél, ahol a gyermekeket és a felnőtteket gasztroenterológus vizsgálta, gyulladásokat és fekália lerakódásokat és over-spill szindrómát találtak. Dr. Andrew Wakefield és csoportja a Royal Free londoni kórházban a 90-es évek végén az autizmussal élő gyermekek vastagbelében speciális gyulladásos elváltozásokat talált, melyet Autistic Enterocolitis-nak nevezett el. A skizofrén betegekről mindig is köztudott volt, hogy súlyos emésztési betegségekben szenvednek. Dr. Curtis Dohan, MD a skizofrén betegek abnormális emésztését kutatta éveken keresztül. Számos hasonlóságot talált a cöliákia és a skizofrén betegek bélrendszerének állapota között. Saját klinikai tapasztalatom az, hogy a betegek sokkal a pszichológiai tünetek megjelenése előtt már emésztési zavarokkal küzdenek vagy a bélflóra diszbiózis egyéb tüneteivel élnek. Hiperaktivitással vagy anélkül járó figyelemzavarral élők, kényszerbetegek, depressziósok, illetve más neuro-pszichológia problémával küzdő emberek gyakran szenvednek emésztőrendszeri megbetegedésekben.

 

A bélflóra diszbiózis milyen egyéb tüneteit ismerjük?

 

A jól működő bélflóra az immunrendszer alapfeltétele. A bélben található jótékony baktériumok felelnek a különböző immunsejtek, immunglobulinok és az immunrendszer egyéb részeinek előállításáért. A legfontosabb feladatuk azonban az immunrendszer egyensúlyának fenntartása. Tipikusan előforduló tünete a bélflóra diszbiózisnak az, hogy a Th1 és a Th2 – két rendkívül fontos szereplője az immunrendszernek – egyensúlya felborul, úgy, hogy a Th1 alul-, a Th2 pedig túlműködik. Ennek következménye, hogy a szervezet a környezeti hatásokra allergiás reakciókkal vagy atópiásan válaszol.

 

Az újszülött éretlen immunrendszerrel születik. Az egészséges bélflóra kialakítása az első napokban hihetetlenül fontos az immunrendszer későbbi fejlődéséhez. Amennyiben az újszülött nem “kap” megfelelő baktériumflórát, úgy immunrendszere gyenge lesz kitéve a gyermeket különféle veszélyeknek. A gyermek fogékonyabb lesz a fertőzésekre, melyekre gyakran a kezelőorvosok antibiotikumokat adnak, az antibiotikumok pedig tovább pusztítják a bélflórát, így az immunrendszert. A pszichológiai és atópiás rendellenességekben szenvedő gyerekek az első két életév során leggyakrabban fülfertőzésekben, mellkasi fertőzésekben, torokfájásban és impetigóban (ótvar) szenvednek. Emellett a gyermek az első két éve alatt rengeteg oltást kap, amelyre a gyenge immunrendszer nem a várt módon reagál. A legtöbb esetben a vakcinák tovább gyengítik a bélflórát, vírusokkal fertőzik a gyereket, krónikus fertőzéseket juttatva a testbe, melyek autoimmun betegséget okoznak. Számos kutatás folyik, melyben a tanulási nehézségekkel és pszichiátriai problémákkal küzdő gyerek és felnőtt immunrendszerét vizsgálják. A kutatások súlyos rendellenességeket mutatnak a legtöbb sejtcsoportban és immunglobulinban. A leggyakrabban talált auto-antitestek a myelin bázikus protein és neuron axin filament protein.

 

Tehát a modern beteg (legyen gyermek vagy felnőtt) – akik állapotáról ehelyütt szó esik – kezdetektől nem megfelelő bélflórát kapott és azt további negatív tényezők (ismétlődő antibiotikum-kúrák, vakcinák) tovább roncsolták. Ennek eredményeképpen ezek a gyerekek és felnőttek gyakran szenvednek emésztési zavarokban, lesznek allergiásak, asztmások vagy ekcémások. Azonban akiknél a betegség neurológiai tünetekben is megnyilvánul, valami félelmetesebb is történik. A jótékony baktériumok kontrollja nélkül különböző opportunista és patogén baktériumtörzsek szaporodnak el vírusok és gombák kíséretében, melyek hatalmas kolóniákat hoznak létre a bélrendszerben. Tesztek során a két jellegzetesen megjelenő csoport a gomba (pl. candida) és a kosztridium baktériumtörzsek. Ezek a patogén mikrobák sajátos módon kezdenek el tápanyagokat emészteni, melynek végtermékei különböző méreganyagok, melyek a véráramba kerülve a vér-agy gáton átjutva az idegrendszerhez érnek. A méreganyagok mennyisége és összetevői eltérőek, ezért eltérő neurológiai és pszichiátriai tüneteket okoznak. A súlyosan megfogyatkozott jótékony baktériumok felügyelete nélkül a bélflóra működése felborul és a bélflóra ahelyett, hogy táplálná a testet, a mérgezés fő forrásává válik.

 

 

Milyen toxikus anyagokról van szó?

 

Számos olyan méreganyag van, melyet az orvostudomány még nem ismer. Néhányat azonban már kiterjedten kutattak:

 

Acetaldehid & Alkohol:

 

A neuro-pszichiátriai problémákkal küzdő betegek bélrendszerében a legtöbb esetben talált elszaporodott patogén mikróba csoportok a gomba, különösen a kandida fajok. A gombák erjesztik meg a szénhidrát ételeket alkoholt és acetaldehidet állítva elő. Lássuk bővebben, mit tesz a folyamatos alkohol és acetaldehid mérgezés szervezetünkkel:

·         Májkárosodás, mely a méregtelenítési funkcióját gyengíti (gyógyszerek, környezeti szennyeződés és egyéb toxinok méregtelenítését). A máj elégtelen működése az elöregedett neurotranszmitterek, hormonok és az anyagcsere egyéb termékeinek kiválasztási képtelenségét jelenti. Ennek következtében ezek az anyagok felhalmozódnak a szervezetben és viselkedési zavarokat és más problémákat okoznak.

·         Hasnyálmirigy degenerácó, mely a hasnyálmirigy enzim előállítását akadályozza, így az emésztést tovább gyengíti.

·         Gyomorfalat károsítja, mely nem tud megfelelő mértékű gyomorsavat előállítani.

·         Immunrendszert károsítja.

·         Idegrendszeri károsodásokat okoz: önkontroll hiánya, koordináció sérülése, beszédfejlődés zavara, agresszió, mentális retardáció, memóriazavar, bódultság állapota.

·         Perifériás ideg károsodás a környezeti ingerek megváltozott érzékelésével és izomgyengeséggel.

·         Közvetlen izomszöveti károsodás, megváltozott feszítési és lazítási képességek, izomgyengeség.

·         Tápanyaghiány az emésztőrendszer elégtelen működése miatt, vitamin-, ásványianyag- és aminosav-felszívódási zavarok. Leggyakrabban B- és A-vitaminhiány.

·         Az alkohol erősíti a gyógyszerek, környezeti mérgek és egyéb toxinok negatív tulajdonságait.

·         Protein-, szénhidrát- és zsír-anyagcserezavar.

Az acetaldehid az alkohol legmérgezőbb mellékterméke. Ez az a kemikália, mely a másnaposságért felelős. Azok a gyerekek, akik abnormális bélflórát kapnak sok gombával, soha nem ismertek meg más érzést. Az acetaldehidnek különféle mérgezési formái ismertek. Az egyik legpusztítóbb a proteinstruktúra megváltoztatása. Az acetaldehid által megváltozott struktúrájú proteinek felelősek több autoimmun megbetegedésért. A neuro-pszichiátriai megbetegedésekben szenvedő gyerekek és felnőtteknél sok esetben találunk saját szöveteik ellen támadó antitesteket.

 

A klosztridia neurotoxinjai:

 

Eddig nagyjából 100 klosztridiafajt azonosítottak. Jelen vannak az autista, skizofrén, pszichotikus, súlyos depressziós, paralízises, megváltozott izomtónusú és egyéb neurológiai és pszichiátriai betegek székletében. Sok klosztridiumfaj természetes lakója az egészséges bélflórának. Például a Clostridium Tetani baktériumot sok egészséges ember és állat bélcsatornáiban megtalálhatjuk. Köztudott, hogy a tetanusz halálos kór a Clostridium tetani által kibocsátott veszélyes idegméregnek köszönhetően. Clostridium tetani a bélben él, normális esetben a jótékony baktériumok ellenőrzése alatt és nem okoz kárt, mert toxinja az ép bélfalon nem jut át. Sajnos azonban a szóban forgó betegeknél a bélfal nem ép. A bélflóra diszbiózis mentén kialakuló bélfal-károsodás áteresztő bélszindrómához vezet, mely a mérgek véráramba jutását okozza és a vér a vér-agy gáton keresztül a mentális fejlődést zavarja meg. A klosztridia egyéb fajai (perfringens, novyi, septicum, histolyticum, sordelli, aerofoetidum, tertium, sporogenes, stb.) a tetanus toxinhoz hasonló mérgeket állít elő. Dr. William Shaw, a Great Plains Laboratórium orvosa részletesen beszámol számos autista gyermek komoly javulásáról, melyek mind viselkedésében, mind a biokémiai teszteken láthatók, miután anti-klosztridia gyógyszereket kaptak. Sajnos, a gyógyszerek elmaradását követően a gyermekek állapota ismét hanyatlott, mert nem volt egészséges bélflórájuk, amely a klosztridia baktériumokat kontrollálta volna és nem tudta a toxinok véráramba szivárgását sem megakadályozni. Sok esetben a klosztridiát nem találjuk meg a székletben, mert ez a baktériumtörzs anaerob és ezért nehéz tanulmányozni. A jövőben szükség lesz jobb tesztelési módszerekre, melyek ezeket az erős patogén fajokat célozzák meg.

 

A gomba és a klosztridia baktérium különös lehetőséget kapott az antibiotikumok korszakában. Ezek a széles spektrumú antibiotikumokra is rezisztensek, míg a jótékony baktériumokat az antibiotikumok pusztítják, melyek így nem tudják feladataikat ellátni, pl. a gomba és a klosztridia megfékezését. Tehát minden antibiotikum-kúra után ezek a patogén csoportok fék nélkül elszaporodnak. A szóban forgó betegek általában többszöri antibiotikum-kúrában részesülnek, sajnos általában születésüktől kezdődően.

 

Gluteomorfin és kazeomorfin, avagy a glutén és a kazein ópiátszármazékai:

 

A glutén gabonafehérje, mely a búzában, rozsban, zabban, árpában található meg. A kazein tejfehérje, melyet a tehén-, kecske-, birkatejben és tejtermékekben, valamint az anyatejben találunk meg. Főként az autista és skizofrén betegek szervezete ezeket a proteineket nem tudja megfelelően megemészteni, mert emésztőrendszere abnormális mikroflórával rendelkezik. A kazein és a glutén elégtelen emésztése során opiátszerű anyagok keletkeznek hasonlóan a morfiumhoz vagy a heroinhoz. A terület számtalan kutatás tárgya volt, Dohan, Reichelt, Shattock, Cade és mások vezetésével. Skizofrén és autista gyermekek vizeletében glutén és kazein peptideket, azaz gluteomorfint és kazeomorfint azonosítottak. Továbbá ezen vegyületeket megtalálták depressziós és rheumatoid arthritis-ben szenvedő betegek vizeletében is. A tej és a gabona opiátjai a vér-agy gáton átjutva bizonyos agyterületeket blokkolnak, ahogyan a morfium és a heroin is, és okoznak különböző neurológiai és pszichiátriai tüneteket. E kutatások alapján fejlesztették ki a kazein- és gluténmentes étrendet (GFCF).

 

Dermorfin és deltorfin:

 

Két ijesztő ópiát-struktúrájú méreganyag, melyet Alan Friedman, PhD biokémikus azonosított autista gyermekekben. A dermofint és deltorfint elsőként egy dél-amerikai mérgező béka bőrén találta meg. Az őslakosok nyilaik hegyét a béka nyálkájához érintették, hogy ellenségüket megbénítsák, hiszen a deltorfin és a dermorfin rendkívül hatékony neurotoxinok. Dr. Friedman szerint a neurotoxint nem a béka, hanem a bőrén élő gomba termeli. Lehetséges, hogy ez a gomba él az autista gyermekek bélrendszerében és folyamatosan mérgezi a szervezetet dermorfin és deltorfin toxinokkal.

 

Organikus Sav Teszt (Organic Acid Test) már több laboratóriumban végezhető világszerte a bélben folyó mikrobális aktivitás anyagcseréjét vizsgálandó a vizelet segítségével. Több vizsgált anyagcseretermék fokozottan mérgező.

 

Alacsony szérum szulfát szint ismert jellemzője a kérdéses kórképeknek, mely indirekt jelzője a szervezet toxinterheltségének. A szulfátok a méregtelenítési folyamatok és az idegrendszer neurotranszmitter-anyagcsere résztvevői. Sok esetben a beteg megfelelő mennyiségű szulfátpótlást kap az étrenden keresztül, de az az intenzív méregtelenítési folyamatokban felszívódik, mely mérgeket a beteg bélrendszere termel. Ugyanakkor egy másik nagy baktériumcsoport szaporodik el általában a felborult egyensúlyú emésztőrendszerben: a szulfát redukáló baktérium, mely felveszi a ként nem hagyva többet a szervezet számára. Az ilyen baktériumok anyagcseréjük során a szulfátból szulfitot állítanak elő, melyből sok szintén mérgező pl. hidrogén-szulfid, mely a záptojás szagára emlékeztető gáz. Sok autista, hiperaktív gyermek szülője számol be ilyen szagú székletről.

 

A mérgezés összetevői minden gyermek és felnőtt esetében más és más. Ami azonban mindenhol előfordul az a bélflóra diszbiózis. A toxinok, melyeket ez az abnormális mikrobiális együttes termel, hozzák létre a bélrendszer és az agy közötti kapcsolatot. Ezért csoportosítottam ezeket a rendellenességeket és neveztem el Bél és Pszichológia Szindrómának (Gut and Psychology Syndrome (GAP Syndrome). A GAP szindrómás betegek autisztikus, figyelemzavaros, hiperaktív, kényszeres tüneteket mutatnak. Tüneteik alapján sorolják továbbá őket, diszlexiásnak, diszpraxiásnak, skizofrénnek, depressziósnak. Gyakori az álmatlanság, allergia, asztma, ekcéma közöttük. A GAP, angolul rést, hézagot jelent, találó a betegségcsoportra a név, mert ezek a betegek eddig beleestek az orvostudomány hézagaiba. Minden tanulási, neurológiai vagy pszichiátriai zavarral küzdő gyermek és felnőtt bélrendszerét vizsgálni kell. A normális bélflóra helyreállítása és a bélrendszer kezelése kell, hogy az első helyén szerepeljen, mielőtt bármi más kezelésnek – legyen az gyógyszeres vagy egyéb – alávetnék a betegeket.

 

Bél és Pszichológia Szindróma (GAP Szindróma) létrehozza a kapcsolatot a beteg bélrendszere és idegrendszere között. Ez a kapcsolat az orvosok előtt régóta ismert volt. A modern pszichiátria atyja Phillipe Pinel (1745–1828) mentális panaszokkal küzdő betegek sokéves kezelése során 1807-ben a következőket mondta: “Az elmebaj oka a gyomorban és a belekben keresendő”. Több évszázaddal korábban Hipokratész (Kr. e. 460-370), a modern orvostudomány atyja a következőt állította: “Minden kór a bélben kezdődik”. Minél tágabb ismeretekre teszünk szert modern diagnosztikai eszközeink segítségével, annál inkább látjuk mennyire igazuk volt elődeinknek.

 

Irodalom

 

Absolon CM at al. Psychological disturbance in atopic eczema: the extent of the problem in school-aged children. Br J Dematol, Vol 137(2), 1997, pp.24105.

 

Ashkenazi et al. Immunologic reaction in psychotic patients to fractions of gluten. Am J Psychiatry 1979; 136:1306-1309.

 

Baruk H. 1978. Psychoses of digestive origins. In: Hemmings and Hemmings (eds), Biological Basis of Schizophrenia. Lancaster MTP Press.

 

Bolte ER, (1998).  Autism and Clostridium tetani.  Medical Hypothesis 51(2): 133-144.

 

Cade R et al. Autism and schizophrenia: intestinal disorders. Nutritional Neuroscience. March 2000.

 

Dohan CF. Cereals and schizophrenia: data and hypothesis. Acta Psychiat Scand 1966; 42: 125-152.

 

Dohan CF et al. Relapsed schizophrenics: more rapid improvement on a milk and cereal free diet. Brit J Psychiat 1969; 115: 595-596.

 

Dohan et al. Is schizophrenia rare if grain is rare? Biology and  Psychiatry. 1984: 19(3): 385-399.

 

Dohan FC. Is celiac disease a clue to pathogenesis of schizophrenia? Mental Hygiene. 1969; 53: 525-529.

 

Ferrari P et al. Immune status in infantile autism: Correlation between the immune status, autistic symptoms and levels of serotonin. Encephale 14:339-344, 1988.

 

Finegold SM. Therapy and epidemiology of autism--clostridial spores as key elements. Med Hypotheses. 2008;70(3):508-11.

 

Finegold SM, Molitoris D, Song Y, Liu C, Vaisanen ML, Bolte E, McTeague M, Sandler R, Wexler H, Marlowe EM, Collins MD, Lawson PA, Summanen P, Baysallar M, Tomzynski TJ, Read E, Johnson E, Rolfe R, Nasir P, Shah H, Haake DA, Manning P, Kaul A. Gastrointestinal microflora studies in late-onset autism. Clin Infect Dis. 2002 Sep 1;35(Suppl 1):S6-S16.

 

Furlano RI, Anthony A, Day R et al. Colonic CD8 and gamma delta T-cell infiltration with epithelial damage in children with autism. J Pediatr 2001;138: 366-72.

 

Horrobin DF, Glen AM, Vaddadi K. 1994. The membrane hypothesis of schizophrenia. Schiz Res 18, 195-207.

 

Horvath K, Papadimitriou JC, Rabsztyn A et al. Gastrointestinal abnormalities in children with autism. Journal of Pediatrics 1999; 135: 559-563.

 

Kawashima H, Takayuki M, Kashiwagi Y et al. Detection and sequencing of measles virus from peripheral blood mononuclear cells from patients with inflammatory bowel disease and autism. Digestive Diseases and Sciences. 2000;45:723-729.

 

Kirjavainen PV, Apostolov E, Salminen SS, Isolauri E 1999.New aspects of probiotics - a novel approach in the management of food allergy. (Review)(59refs).Allergy. 54(9):909-15, 1999 Sep.

 

Kontstanareas M and Homatidis S, (1987). Ear infections in autistic and normal children. Journal of Autism and Developmental Disorders, 17: 585.

 

Krasnogolovez VN. Colonic disbacteriosis - M.: Medicina, 1989 (Russian).

 

Lewis SJ, Freedman AR (1998). Review article: the use of biotherapeutic agents in the prevention and treatment of gastrointestinal disease. (Review)(144 refs). Alimentary Pharmacology and Therapeutics. 12(9):807-22, 1998 Sep.

 

Lykova EA, Bondarenko VM, Sidorenko SV, Grishina ME, Murashova AD, Minaev VI, Rytikov FM, Korsunski AA (1999). Combined antibacterial and probiotic therapy of Helicobacter - associated disease in children (Russian).Zhurnal Microbiologii, Epidemiologii I Immunobiologii. 1999 Mar-Apr;(2):76-81.

 

Macfarlane GT, Cummings JH (1999). Probiotics and prebiotics: can regulating the activities of intestinal bacteria benefit health? (Review) (48 refs).BMJ. 1999 April;318:999-1003.

 

McCandless J. Children with starving brains. 2003. ISBN 1-883647-10-X.

 

Mycroft et al. JIF-like sequences in milk and wheat proteins. NEJM 1982; 307: 895.

 

Papalos D, Papalos J. The bipolar child. Broadway Books, 2000.

 

Parracho HM, Bingham MO, Gibson GR, McCartney AL. Differences between the gut microflora of children with autistic spectrum disorders and that of healthy children. J Med Microbiol. 2005 Oct;54(Pt 10):987-91.

 

Plioplys AV at al. Lymphocyte function in autism and Rett syndrome. Neuropsychobiology 7:12-16, 1994.

 

Reichelt K et al. Gluten, milk proteins and autism: dietary intervention effects on behaviour and peptide secretions. Journal of Applied Nutrition. 42:1-11, 1990.

 

Reichelt K et al. Biologically active peptide-containing fractions in schizophrenia and childhood autism. Adv Biochem Psychopharmacol 28:627-47, 1981.

 

Rimland B. New hope for safe and effective treatments for autism.  Autism Research Review International 8:3, 1994.

 

Samonis G et al. (1994). Prospective evaluation of the impact of broad-spectrum antibiotics on the yeast flora of the human gut. European Journal of Clinical Microbiology and Infections Diseases 13: 665-7.

 

Schoenthaler SJ et al. The effect of randomised vitamin-mineral supplementation on violent and non-violent antisocial behaviour among incarcerated juveniles. J Nut Env Med, Vol 7, 1997, pp.343-352.

 

Singh V. Neuro-immunopathogenesis in autism. 2001. New Foundations of Biology.  Berczi I & Gorczynski RM (eds) Elsevier Science B.V. pp 447-458.

 

Singh V at al. Changes in soluble interleukin-2, interleukin-2 rector, T8 antigen, and interleukin-I in the serum of autistic children. Clin. Immunol. Immunopath. 61:448-455, 1991.

 

Singh V et al. Immunodiagnosis and immunotherapy in autistic children. Ann NY Acad Sci 540:602-604, 1988.

 

Singh V et al. Serological association of measles virus and human herpesvirus-6 with brain autoantibodies in autism. Clinical Immunology and Immunopathology. 1998:89; 105-108.

 

Singh & Kay. Wheat gluten as a pathogenic factor in schizophrenia. Science 1975: 191: 401-402.

 

Sioudrou et al. Opioid peptides derived from food proteins. The exorphins. J Biol Chem. 1979; 254: 2446-2449.

 

Shaw W. Biological Treatments for Autism and PDD. 2002. ISBN 0-9661238-0-6

 

Tabolin VA, Belmer SV, Gasilina TV, Muhina UG, Korneva TI. Rational therapy of intestinal disbacteriosis in children. - M.:Medicina, 1998, 22p (Russian).

 

Vorobiev AA, Pak SG et al. (1998). Disbacteriosis in children. A textbook for doctors and medical students.(Russian). M.: “KMK Lt.”, 1998. 64p. ISBN 5-87317-049-5.

 

Waizman A et al. Abnormal immune response to brain tissue antigen in the syndrome of autism. Am J Psychiatry 139:1462-1465, 1982.

 

Wakefield AJ, Anthony A et al. Enterocolitis in children with developmental disorders. AIA Journal, Autumn 2001.

 

Wakefield AJ, Murch SH, Anthony A, et al. Ileal-lymphoid-nodular hyperplasia, non-specific colitis and pervasive developmental disorder in children. Lancet 1998; 351:637-41.

 

Wakefield AJ and Montgomery SM. Autism, viral infection and measles, mumps, rubella vaccination. Israeli Medical Association Journal 1999;1:183-187.

 

Walker-Smith JA. Autism, inflammatory bowel disease and MMR vaccine. Lancet 1998; 351: 1356-57.

 

Ward NI. Assessment of clinical factors in relation to child hyperactivity. J Nutr Environ Med, Vol 7, 1997, p.333-342.

 

Ward NI. Hyperactivity and a previous history of antibiotic usage. Nutrition Practitioner, Vol 3(3), 2001, p.12.

 

Waring (2001). Sulphate, sulphation and gut permeability: are cytokines involved? In: The Biology of Autism – Unravelled. Conference proceedings 11th May 2001, Institute of Electrical Engineers, London.

 

Warren R et al. Immune abnormalities in patients with autism. J. Autism Develop Dis. 16, 189-197, 1986.

 

Warren PP at al. Reduced natural killer cell activity in autism. J Am Acad Child Phychol 26: 333-335, 1987.

 

Wilson K, Moore L, Patel M, Permoad P. Suppression of potential pathogens by a defined colonic microflora. Microbial Ecology in Health and Disease. 1988; 1:237-43.

 

Yonk LJ et al. D4+ per T cell depression in autism. Immunol Lett 35: 341-346, 1990.